Elterjedés, élõhely:
Sebes pisztráng (Salmo trutta)
Szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss)
Hideg vízû pastakokban, alpesi tavakban találja meg igazán életfeltételeit, kedveli az oxigéndús sebes folyású patakokat. Európában és Amerikában õshonos, számos rokona él még földünk vizeiben. Magyarországon csak a sebespisztráng õshonos, a szivárványos pisztrángnak telepített állományai vannak. Hazánkban az Északi középhegység, a Bakony és az Alpokalja tavai, patakjai jelentik fõ elõfordulási helyét. A 90-es években a Dunántúlon lévõ Viszló patak pisztrángállománya országoshírû volt, csak mivel a bauxitbányászatot leállították, a bányászathoz szivattyúzott karsztvíz is elapadt, ami tulajdonképpen táplálta a Viszló patakot. Szilvásváradon tenyészet tartja fenn a hazai állományt, szökött pisztrángok vannak a Szinva, Bódva, és a Bán-patakban. Az utóbbi idõben felkapott kirándulóhely lett a Pinka patak és környéke, mivel számos halfaj mellett pisztrángozni is lehet.

Testfelépítése: Teste torpedó alakú, kissé nyúlánk. Bõrét apró bõrbenõtt pikkelyek fedik. A színezete a két pisztrángnak eltérõ. A sebes pisztráng testét fehérudvarú, piros és fekete pettyek tarkítják. A szivárványos pisztrángnál a pettyek udvarnélküliek aprók és feketék. Mindkétpisztrángfajra jellemzõ a hát és a farokúszó között ún. zsírúszó helyzkedik el ami a lazacfélék családjába tartozó halakra jelemzõ. Úszói fejlettek erõsek, különösen farokúszója, amely bõrszerû, mert a köves kavicsos meder hamar tönkremenne. Érzékszervei kitûnõk, különösen látása és a mozgásérzékelése. Szája mélyen hasított, az idõsebb példányok alsó ajka kampósan túlnyúlik a felsõn, szájában apró fogak találhatók.

Szaporodása, egyedfejlõdése: A sebes pisztráng ívási ideje október-január, a szivárványos pisztrángé február-április hóhapokra esik. Ikráit gondosan megtisztított gödrökbe rakja, amelyek néhány nap múlva kelnek ki. A fiatal ivadék elsõ napokban apró planktonikus élõlényeket fogyaszt. Növekedése táplálékban gazdag vizekben gyorsnak mondható.

Táplálkozása: A fiatal pisztráng apróállatevõ, rovarlárvákat, repülõ rovarokat, férgeket, csigákat fogyaszt. Csak késõbb tér át a ragadozó életmódra, de még ekkor is elõszeretettel kapdossa az apróbb rovarokat is. Táplálékhalai között elsõsorban az élõhelyén elõforduló fajokat kell megemlíteni, fürge cselle, nyúldomolykó, nem kíméli saját fajtársait sem.