Hogy mi módon nem képes megszületni egy tó! A híres névrokon folyamszabályzóhoz méltó módon Vasvár horgászai is értettek a vízhez. A nem is annyira mellékesen keletkező gödör mielőtt létrejött, már akkor horgásztó sorsra volt ítélve.
A közelben folyó Csörnöc-Herpenyő-patak kiáradása elleni védekezés végett kezdték el hordani a földet Vasvárról a pusztító 1965-ös árvíz után. A körtöltés annyi anyagot követelt, hogy látható módon egy kisebb tónak elegendő meder született közben a város szélén. Emlékek szerint nem kellett sok idő, ugyanis 1968-tól már horgászták is az újdonsült vizet. Persze az egész nem lenne igazi magyar sztori, ha nem tudnánk, hogy állítólag a horgászok lobbizták ki a helyszínt a földnyerésre, hogy legyen nekik is egy saját tavuk. Így keletkezett a vasvári csótó, azaz csónakázótó.
A történet 1992-ben folytatódott, amikor is a meglévő víz mellé egy újabbat kanyarintottak az élelmes vasváriak. Ennek történetéről már kevesebb a legenda, de a kifli alakú vízre látogatókat, gondolom, ez teljes mértékben hidegen is hagyja.
|
A félszigeten is leülhetünk horgászni |
A csótó 1,6-1,8 méter mély, medrében a mintegy húszcentis iszap alatt kemény aljzatot találunk, illetve találnánk, ha keresnénk – ki az az elvetemült, aki nekiáll iszapot túrni, amikor én ide leírom, hogy ne kelljen neki.
Partja meredek, hirtelen mélyül, akár 70 fokos szögben is helyenként, ezért nem ajánlatos belecsusszanni. A félszigettel megosztott víz „szárainak” közepén másfeles, végein kisebb, csupán 1,2 méteres a mélység. A legmélyebb pontot a félsziget spiccére kiállva, egyenesen dobva érhetjük el, itt két méterre, azaz kb. 30 centivel lejjebb ugrik a fenék egy, a tavon 6-7 méter szélességben áthúzódó ároknak köszönhetően.
Zömében ezen a részen fogják a legtöbb potykát, a csukákat pedig jellemzően a kisvízben, ott, ahol már erősebben benyomult a széleslevelű gyékény. De alapvetően kevés a rablóhal a vízben, a többség amurozik és pontyozik.
|
A félsziget mélyen benyúlva két kisebb ágra osztja a tó felét |
A másik tó némileg eltérő képet mutat. A sokkal szabdaltabb partú, természetesebb arculat mellett, a vízmélység is változékonyabb: hatvan centitől két és fél méterig terjed. Ez a tó is hasonló halállománnyal bír, sőt a víz is közös a nagyobb testvérével, egy acélcső köti őket össze. A vízutánpótlást is ez biztosítja: a csónakázó tóba a közeli ősbükkősből eredő patakocskák által szállított infúzió ezen az átereszen keresztül juthat az újabb, valamivel kisebb tóba. Annak lefolyása nincs, viszont néha előfordul, hogy onnan áramlik vissza a csótóba a víz, ahonnan egyébként a Csörnöc-Herpenyőbe folyik tovább a felesleges mennyiség – már amikor van felesleges, gondolom én ezek után a viszonylag szárazabb időszakok után…
|
A szigetspicc előtt, a nyílt víz közepe táján találjuk a legmélyebb részt |
Az eredményes horgászathoz jó, ha ismerünk néhány helyi specialitást. Egyik ilyen, hogy a törpeharcsák miatt fenéken nem érdemes erőlteti a keszegezést. Lehet viszont próbálkozni vízközt, vagy ha ott is bosszantóvá válnak a kis szúrós „macskahalak”, jöhet a keménykukorica. Ezt amúgy is szereti a ponty, de az amur sem veti meg.
Amurra pedig különösen bevált a nyárvégi, őszi időszak esti, éjszakai, óráinak vallatása. A két méter hosszú előkére kötött horogra kifli- vagy zsemledarabkát tűznek. A cupiztatásnak eme rafinált módszerével néha a ponty is elejthető.
|
A déli „gatyaszár”, miként a másik is, sekélyebb a nyugati tórészhez képest. A látvány ugyanakkor mutatós |
A közelben, pontosabban Vasvártól északra fekszik a püspökmolnári tó. Egy kis kerülővel eljuthatunk oda, a falu központjából az egyik dél felé nyíló utca visz a vízhez. A Püspökmolnári kavicsbánya-tó, mint neve is mutatja, bányató. Növényzettel jól körbenőtt a partja, szinte elbújik a szem elől, pedig területe négy hektár. Az átlagos mélység: 2-2,5 m, aljzata kavicsos, de helyenként iszapos. Akadó nincs benne, jellemző halfajai a szokásosak. Csónakhasználat itt sincs, de nincs is igény rá, hiszen kanyargós, tagolt partjáról is minden része jól meghorgászható. Utolsó telepítések során a nyári 9 mázsa ponty mellé ősszel még egy adag (490 kg) háromnyaras nyurgaponty került.
Akár Vasvárra, akár Püspökmolnáriba jutunk el, ha a horgászat mellett tudunk időt szakítani, semmiképpen se hagyjuk ki a pár kilométerre fekvő Kámról elérhető Jeli-arborétumot. Ha nem is foghatunk ott halat, a látvány, az élmény kárpótol mindenért.
Tudnivalók
Kezelő |
Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége |
Területe |
2,5 + 1,5ha |
Halak |
ponty, amur, ezüstkárász, keszegfélék, csuka, süllő, harcsa, törpeharcsa |
Telepítés |
utolsó őszi pontytelepítés: 490kg nyurga és 3000 kg attalai ponty |
Szabályok |
OHR szerint |
Horgászidő |
0-24h |
Elvihető |
OHR szerint |
Csónakos horgászat |
nincs |
Napijegy ára |
1000/500Ft |
Váltható |
a vasi jegybizományosoknál, legközelebb helyben - Kunfalvi András, Szentmihályfalvi u. 10.; Kutyás-Horgászbolt, Járdányi u. l. 70/459-0907 |
További infó |
Vas megyei szövetség - 06 94 506 835; Szombathely. Welther K. u. 17. |
|
Térkép |
Megközelítés:
Vasvár a 8-as út felől közelíthető meg. A város felé Budapest felől érkezve balra kell lekanyarodni a főútról. Befelé haladva jobbra kell letérnünk, a murvás út a közeli csónakázótóhoz vezet. |